Motorola és Google: Pajzsként használják-e a szabadalmakat?

A Google jelenlegi ügyvezető elnöke és volt vezérigazgatója, Eric Schmidt szerint a Motorola telekommunikációs diviziójának megvásárlása mögött nem csak a szabadalmak állnak.

A Google augusztus közepén vásárolta fel a Motorola Mobility-t elképesztő, 12,5 milliárd dollárért. Ezután rengeteg piaci és szabadalmakkal foglalkozó szakértő nyilatkozta, azt hogy ez bizony nagy hiba volt.

Larry Page, a jelenlegi Google-vezérigazgató PR-töltetű nyilatkozta akkor:

"A Motorola Mobilty elkötelezettsége az Android irányába megalapozta a természetes köteléket a két cég közt. Együtt megteremtjük a tökéletes felhasználói élményt, ami megreformálhatja a teljes Androidos szisztémát és előnyt jelent a vásárlóknak, partnereknek és fejlesztőknek"

Ezentúl megjegyezte azt is, hogy a Motorola széles szabadalmi-skálája igenis jól jön a Google-nek és partnereiknek, ahhoz, hogy a kivédjék az olyan támadásokat, amely a például a Samsung-ot és a HTC-t érte nemrégiben.

Mit is jelent ez? A Motorola mobiltelefonokra vonatkozó szabadalmi listája több mint 25 ezer elfogadott és elfogadásra váró pontból áll. Ebből a legfontosabb mégis maga a mobiltelefon szabadalma. Itt nem a második világháborúban használt túra-hátizsák méretű "mobilról" van szó, nem is az Ericsson által fejlesztett negyven kilós automata-mobiltelefon rendszerről, hanem a kézi-rádiótelefonokról, amit Martin Cooper talált fel és fejlesztett tovább.

Cooper a második világháború után otthagyta a haditengerészetet, lediplomázott és a Motorolánál helyezkedett el tervezőmérnökként (később vezérigazgató is lett belőle). A hetvenes évek elején bízták meg, hogy tervezzen rádiótelefont, amiket (a kompaktság teljes hiánya végett) csak gépjárművekben tudtak alkalmazni. Ekkortájt alakult meg a mobilkészülékek fejlesztési osztálya az amerikai cégnél. A történet innentől már beleégett a köztudatba, hogy az első igazi mobiltelefon képe is:

Az 1983-ban megjelent Motorola DynaTac ami kényelmetlen volt, több mint egy kilós súlyával pedig inkább volt teher mint áldás, ám mindezek ellenére a komolyabb üzletember aktatáskájában megtalálható volt az igen drága készülék. A Motorola a telefont és az elvet pedig szabadalmaztatta és levédette, akkor még talán nem is láthatta előre, hogy milyen jól teszi.

Eric Schmidt is leszögezte, hogy szabadalmak jól jönnek, de nem ez állt az egész mögött, sokkal inkább a Motorola előrelátása és kiváló készülékkínálata. Az érv érthető is, Amerikában a legjobban keresett Androidos készülékek közt előkelő helyen állnak a Motorola-telefonok. De ellenben elég a laikus ember meglátása is, hogy ez csak marketing-bullshit. A jövőben könnyedén megeshet, hogy Google partnereket és az OHA (Open Handset Alliance) tagokat érő támadásokat a Google markában lévő igen súlyos szabadalmakkal zúzza porrá.

Schmidt megjegyezte azt is, hogy az amerikai szabadalmi rendszer egy olyan ellenséges környezetet hozott létre, amely igen komoly átalakításokra szorul. Javaslata szerint a rendszernek engednie kéne, hogy a publikum is közbe szólhasson a szabadalmi bejegyzésekbe, a döntéshozóknak pedig ennek tükrében kéne bírálniuk. Nem is rossz meglátás, kedves Eric.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.